Molnárka

Ez a történet 5 héttel ezelőtt kezdődött. Ekkor derült ki egy ártatlan kérdés után, hogy kisöcsém még nem evett molnárkát. Sőt, még nem is hallott róla! Naivan csak annyit kérdezett: "Mi az? A kis molnár?"

Magyarázat helyett felkutattam a neten található molnárka recepteket és nekiálltam a gyártásnak. Több receptet több változatban is kipróbáltam. Első próbálkozásaim nem sikerültek tökéletesre, hol a tészta állaga, hol az íze nem volt molnárkás. Végül Fakanál pufijában megtaláltam a tökéletes receptet.

Így 5 heti kísérletezgetés után megszületett az igazi molnárka, melyet öcsémmel együtt az egész család élvezettel fogyasztott.

Hozzávalók (kb. 12-14 molnárkához):

1 tojás

2 evőkanál joghurt vagy tejföl

5 dkg olvasztott vaj

1 dl langyos tej

50 dkg liszt

7 gr szárított élesztő

1,5 teáskanál só

1-2 evőkanál kristálycukor

+ 1 tojás a lekenéshez

A lisztet kimértem, beleszórtam a száraz hozzávalókat, majd a nedveseket is. Puha tésztát gyúrtam belőle, majd kb. 1 órát kelesztettem.

A megkelt tésztát átgyúrtam, kolbász vastagságú rúdakat formáztam belőle, majd ezeket 10-13 cm-es darabokra vágtam. Végeiket kicsit lenyomkodtam, kifli formára alakítottam őket és sütőpapírral bélelt tepsire sorakoztattam.

Kb. 20 percig még kelni hagytam, majd lekentem a tetejüket egy felvert tojással. 180 fokra előmelegített sütőben 20 perc alatt szép aranybarnára sütöttem.

Csokis croissant

Nálam majdnem biztos befutó az a film, amelyben a gasztronómia helyet kap. Szeretem nézni, ahogy a Szívek szállodájában Sookie a konyhában sündörög, vagy ahogy az Ízlések és pofonokban Kate egy étterem főszakácsaként ötletel és művészien alkot, miközben árván maradt unokahúgával próbálja megismertetni a készételeken túli világot.

A csokis croissant elkészítésének ötletét az Egyszerűen bonyolult című film adta. A lendületes pékség tulajdonos, Jane éjszakai csokis croissant sütése szerintem mindenkiben felébreszti az alkotás vágyát. Én is akarok ilyet!

A megvalósításhoz már csak a megfelelő tészta receptet kellett megtalálnom. A tészta hajtogatásba egyszer már beletört a bicskám, így Limara hajtogatás nélküli leveles tészta receptjét használtam. A pontos reprodukcióhoz hozzátartozott, hogy nem csak a tésztát csináltam magam, hanem a tölteléket is a filmben látottak szerint készítettem el, így apróra vágott étcsoki darabok kerültek a kiflikbe.

És az eredmény? Tökéletes lett. Puha, könnyed leveles tészta csokival a közepén, mely melegen - ahogy a csoki megolvad - még finomabb.

A tölteléket én most óvatosságból szűken fogtam, de nyugodtan túlzásba lehet vinni! Az eredmény csak még jobb lehet. :)

Hozzávalók (kb. 10 nagy kiflihez):
A tésztához:

35 dkg liszt

fél pohár (70 g) joghurt

1 dl tej

fél kávéskanál só

2 és fél evőkanál porcukor

1 tojás

2,5 dkg friss élesztő

A rétegzéshez:

125 g hideg (fagyott) vaj

A töltelékhez:

apróra vágott étcsoki

+ 1 tojás a kiflik lekenéséhez

A tészta összeállítását azzal kezdtem, hogy a tejet meglangyosítottam, majd fél evőkanál cukrot hozzáadtam. Belemorzsoltam az élesztőt és félretettem.

Miközben az élesztő gombák dolgoztak, egy tálba kimértem a lisztet, beleszórtam a sót és a maradék cukrot. Felvertem egy tojást, és ezt is a tálba öntöttem.
A tésztát fakanállal elkezdtem összedolgozni, közben hozzáadtam a joghurtot és a felfuttatott élesztőt is. Kézzel folytatva addig gyúrtam, míg sima tésztát nem kaptam. Ehhez néhány evőkanál lisztet még hozzá kellett adnom. A tésztát letakarva 1,5 órára a hűtőbe tettem pihenni.

A fagyasztóból elővettem a vajat és a sajtreszelő nagylyukú oldalán lereszeltem, majd felhasználásig a reszeléket a hűtőbe tettem.

A megkelt tésztát elővettem a hűtőből és nyolc egyenlő részre osztottam, majd ezeket lisztezett deszkán egyenlő nagyságú, vékony téglalapokra nyújtottam (kör alakúra is lehet). A rétegzéshez elővettem a vaj reszeléket is és hét részre osztottam.

Az első tésztalapra egyenletesen rászórtam az első adag vajat, majd lefedtem a második tésztalappal, amire rászórtam a második adag vajat, majd rátettem a harmadik tésztalapot és erre rászórtam a harmadik adag vajat. Így folytattam a rétegzést, míg a tésztalapok és a vaj el nem fogyott. A tornyot tésztalappal zártam.

A tésztatornyot nyújtófával kb. 2-3 mm vastagságú, 20 cm szélességű téglalapra nyújtottam (ha a tésztalapokat kör alakúra nyújtottuk, akkor a tornyot is kör alakúra nyújtsuk). Az elkészült tésztát háromszög cikkekre vágtam fel.

Apróra vágott étcsoki darabokat tettem a tészta cikkek végeire, majd feltekertem őket.

A sütőt 180 fokra előmelegítettem. A kifiket sütőpapírral bélelt tepsire sorakoztattam és kb. 20 percig kelesztettem. 1 tojást felvertem, megkentem velük a kiflik tetejét, majd kb. 15 perc alatt aranybarnára sütöttem őket.

A tésztát tetszés szerint mással is lehet tölteni, pl. nutellával, lekvárral, de sajtos croissantként is elkészíthető.

Forrás: a tészta receptje Limara pékségéből származik (az adagokat felezve közöltem)

Paradicsomos borsófőzelék

Az interneten találtam rá erre a receptre. Felkeltette az érdeklődésemet, mert a megszokott borsófőzeléket más környezetbe helyezte. Most úgyis rá vagyok kattanva a paradicsomos ételekre, gondoltam, kipróbálom.

El kell mondanom, hogy a recept csapnivaló. Felháborító, hogy milyen receptek találhatók meg a neten, amit ember még biztosan ki nem próbált. Hát én megtettem. Valahogy végül is főzeléket varázsoltam belőle!

Dühömben úgy döntöttem, hogy most kivételesen teljesen szöveghűen fogom a receptet közölni (nem szabadszövegesen, ahogy szoktam). És közben dőlt betűkkel kommentelek. Aki ki akarja próbálni, mert végül is nem rossz az alapötlet, a megjegyzéseimet érdemes figyelembe vennie.

És óvatosan a netes receptekkel! Kivéve a gasztrobloggerek oldalait. :)

Ja, és ha valaki tud elrettentő példát, honnan NE próbáljunk ki receptet (vagy csak óvatosan), várom a kommentjét.

Hozzávalók 4 személyre:

80 dkg zöldborsó (Fagyasztott? Vagy sem? Na mindegy, nálam fagyasztott volt.)

1 evőkanál paradicsompüré (Ezzel önmagában nincs gond, de nyugodtan elbír két evőkanálnyit is, és ez pont egy kis konzerv paradicsompüré mérete. Mit csináljak egy evőkanál megmaradt paradicsompürével? Én beletettem a főzelékbe.)

2 darab sárgarépa

fél fej vöröshagyma

1 csokor petrezselyem

só, cukor

1 evőkanál keményítő (vagy liszt), ha szükséges

olaj

Kevés olajon aranybarnára pirítjuk a megmosott, meghámozott és karikára vágott sárgarépát. (Nekem nem lett aranybarna, de azért pirítgattam szorgalmasan.)

Hozzáadjuk a paradicsompürét, és pirítani kezdjük. (Inkább folytatjuk, mert az előbb már elkezdtük. De oké, az ilyen apróságokon ne akadjunk fenn.)

Beleszórjuk a finomra vágott vöröshagymát, és azzal együtt barnára pirítjuk. Felöntjük kevés vízzel. (Nem tudom mennyi az a "kevés", olyan mint az "érzéssel". Nálam mondjuk fél deci-decit jelentett. Az kevés, nem?)

Sózzuk, és addig főzzük, amíg a répa szét nem fő. (Hát nem tudom, meddig kellett volna főzni, hogy a répa szétfőjjön. A répa maximum megpuhul, de szét nem fő. A másik probléma, hogyha nem adok hozzá időnként vizet, akkor nem is puhul meg és nem is fő szét, hanem odaég. Úgyhogy néha a vizet szükség szerint pótolni kell.)

Botmixerrel turmixoljuk. (Végre egy korrekt mondat. Tiszta sor.)

A zöldborsót is hozzáadjuk a paradicsomos léhez. (Ez tetszett a legjobban. Léhez???? A répa turmixolása után egy viszonylag sűrű répa masszát kapunk. A létől olyan messze áll...)

És készre főzzük. (Ha 80 dkg zöldborsót összekeverek egy répa masszával, azt még önmagában hogyan főzöm készre? Talán vízzel higítani kellene, mert amúgy sose lesz belőle főzelék. Én néhány deci vizet öntöttem hozzá, amíg főzelék sűrűségű nem lett.)

A végén ízlés szerint cukorral ízesítjük (ez szerintem elmaradhat, de oké, ízlés szerint), és megszórjuk a frissen vágott petrezselyemmel.

Szükség esetén kevés vízben elkevert burgonyakeményítővel (vagy 1 evőkanálnyi liszttel) sűríthetjük, ha nem lenne elég sűrű. (A már leégetett folyadék nélküli répás zöldborsó lehet, hogy elég sűrű önmagában is, de ha ésszerűen vizet is adunk hozzá, akkor sűríteni is érdemes.)

Hát ennyi lenne.

Forrás: Én itt találtam, de az interneten több oldalon is fellelhető.

Meggyleves a város felett

Szeretem a leveseket, magam mégis ritkán készítek. Most először csináltam meggylevest is. A megfelelő recept felkutatására tett sikertelen kísérleteim után a biztos siker érdekében anyuhoz fordultam és az ő jól bevált, nagy családon tesztelt receptjét használtam.

A jól sikerült leves elfogyasztására pedig a város felett, egy csendes, árnyékos tetőteraszon került sor. Igazi (gasztro)élmény volt.

Hozzávalók kb. 3 tányérnyi leveshez:

fél kg meggy

1 csipet só

késhegynyi fahéj

7 evőkanál kristálycukor

3 szegfűszeg

1 evőkanál liszt

3 evőkanál tejföl

2 dl főzőtejszín

A meggyet leszáraztam, megmostam és kimagoztam, majd újra átöblítettem. Egy lábasba raktam, majd egy csipet sóval, késhegynyi fahéjjal, 7 evőkanál kristálycukorral ízesítettem és hozzáadtam 3 szegfűszeget. Az egészet összekevertem, majd 1 dl vizet öntöttem alá és 10 percig fedő alatt pároltam.

A megpárolódott meggyet fél liter vízzel felöntöttem, majd felforraltam.

1 evőkanál lisztet kikevertem 3 evőkanál tejföllel. A már forrásban lévő levesből hozzáadtam néhány evőkanálnyit, elkevertem, majd folyamatos keverés mellett a levesbe csurgattam. A levest újra felforraltam és addig kevertem, míg sima nem lett. Végül 2 dl tejszínnel tettem még bársonyosabbá.

A kész levest lehűtöttem és hidegen tálaltam.

Sült citrom puding

Puding a sütőből??? Érdeklődve olvastam a receptet és nem tudtam elképzelni, hogy lesz ebből puding. Pedig tényleg lesz! A tésztaréteg alatt lágy citromos krém várja az éhes kísérletezőket.

Aki nem hiszi, járjon utána!

Hozzávalók:

5 dkg puha vaj

25 dkg kristálycukor (minél finomabb szemcséjű)

3 tojás

7,5 dkg liszt

3 dl tej

2 citrom

porcukor a tetejére

A puha vajat egy nagy tálban krémesre kevertem. Hozzáadtam a kristálycukrot és addig folytattam a keverést, míg a cukros vaj teljesen sima és levegős nem lett.

Szétválasztottam a tojásokat, majd a sárgájukat egyenként a vajas-cukros keverékhez adtam. Teljesen eldolgoztam az előzőt, mielőtt a következő tojást hozzáadtam.

A lisztet a keverékre szitáltam, hozzáöntöttem a tejet és a 2 citrom levét, hozzáadtam a citromok reszelt héját is, majd az egészet teljesen simára kevertem.

A 3 tojás fehérjét kemény habbá vertem, majd a citromos keverékbe forgattam.

A tésztát kerek gyümölcstorta formába öntöttem, majd 180 fokra előmelegített sütőben 40 percig sütöttem. A sütőből kivéve egy kicsit hűlni hagytam, majd porcukorral megszórva tálaltam.

(A recept 5 cm peremű, 18x23 cm-es ovális formát ajánl a sütéshez. De kis egyszemélyes felfújt formákban vagy hőálló bögrében is megsüthető. A sütési idő a kis tálkák használatakor a felére csökken.)

Forrás: Rachel Allen: Home Cooking

Francia csokitorta

Ezzel a tortával pályázni lehetne a legfinomabb csokitorta címére. De az egyszerű és nagyszerű kategóriában is megállná a helyét.
Egyik kedves kolleganőm születésnapján kóstoltam először és mondhatom első látásra (?) szerelem volt. A saját reprodukció kicsit váratott magára, de édesszájú párom születésnapja jó alkalmat kínált a recept kipróbálására. Miután a tortát eltüntettük, páromtól egyetlen mondat hangzott csak el: "Egy hibája volt ennek a tortának, hogy kevés volt", és ez számomra mindennél többet mondott.

Hozzávalók:
150 g jó minőségű étcsokoládé
200 g vaj
120 g cukor
5 db tojás
3 evőkanál brandy
1 evőkanál liszt
opcionálisan a díszítéshez gyümölcs (pl. eper, málna)

Egy kisebb, 18 cm-es kerek tortaformát kivajaztam és kiliszteztem. (Nagyobbat is lehet használni, de a torta akkor laposabb lesz. Miután megsült, összeesik egy kicsit.)
Vízgőz felett egy tálban felolvasztottam a csokit és a 20 dkg vajat. A tojásokat szétválasztottam. A sárgájukat kikevertem a cukorral, a fehérjét kemény habbá vertem.
A cukros tojássárgájához hozzáadtam az 1 evőkanál lisztet és a 3 evőkanál brandyt. Az egészet összekavartam, majd hozzáöntöttem a felolvasztott vajas csokit és ezzel is elkevertem. Végül finoman beleforgattam a felvert tojáshabot is.
Ezt a masszát az előkészített tortaformába öntöttem és 180 fokra előmelegített sütőben 1 óráig sütöttem.
Miután megsült és kihűlt, eperrel díszítettem.

Forrás: Erika, a kolleganőm, de elméletileg a Tv Paprika magazin egyik számában is megtalálható a recept.

Rakott zöldbab, ahogy én szeretem

A címben szereplő én nem én vagyok. De mielőtt összekeverednénk, hogy akkor ki is szereti így a rakott zöldbabot, elmondom, hogy a receptet ezzel a címmel találtam meg egy 10 évvel ezelőtti újságban. A hagyományos rakott zöldbabnál kicsit szaftosabb, látványosabb étel került elő a sütőből. Mostmár ez is lehet a cím: rakott zöldbab, ahogy én is szeretem.

Hozzávalók:

2 dl víz, só

10 dkg rizs vagy 1 zacskó gyors rizs

1 közepes vöröshagyma

2 gerezd fokhagyma (én ezt elhagytam)

2 evőkanál olaj

50 dkg darált sertéshús (én pulykahúsból készítettem)

2 kiskanál pirospaprika

fél mokkáskanál őrölt bors

1 kiskanál majoránna

80 dkg zöldbab

1 tojás

1 csokor petrezselyem

3 dl tejföl

A tepsi kikenéséhez:

vaj, zsemlemorzsa (én csak olajat használtam helyettük)

A tetejére:

2 nagy (30 dkg) paradicsom

10 dkg reszelt sajt

Az átválogatott, megmosott rizst kétszeres mennyiségű sós vízben puhára főztem. A zöldbabot szűrőbetétbe téve gőzben megpuhítottam. (Enyhén sós vízben is meg lehet főzni).

A vöröshagymát megtisztítottam, apróra vágtam és az olajon megfonnyasztottam. (Aki fokhagymát is használ, a vöröshagymával együtt vágja apróra és fonnyassza meg).

A húst a hagymához adtam és kevergetve közepes lángon pár perc alatt megpirítottam. Fél kiskanál sóval ízesítettem, a fele pirospaprikával, a borssal és a majorannával fűszereztem. A tűzről levéve hűlni hagytam, majd összekevertem a rizzsel, a tojással, a fölaprított petrezselyemmel, a maradék pirospaprikával és 1 dl tejföllel. (Felhasználás előtt az íze a fűszerekkel még ízlés szerint módosítható.)

Egy sütőtálat kiolajoztam (kivajazva és morzsával beszórva írja az eredeti recept) és a bab egyharmadát egyenletesen az aljára terítettem. Erre a húsos massza fele került, majd ismét egyharmadnyi bab, hús, végül megint a bab következett.

A maradék tejfölt a tetejére locsoltam és előmelegített sütőben 200 fokon 25 percig sütöttem. Ezalatt a paradicsomok szárát kimetszettem, majd karikákra vágtam. A 25 perc elteltével az ételt a sütőből kiemeltem, a paradicsomkarikákat elhelyeztem rajta, és a reszelt sajttal egyenletesen meghintettem. További 10-12 perc alatt készre sütöttem.

Forrás: Hagyományos és mai magyar konyha magazin, 2000. júl.-aug.

Cukkinitorta

Szeretem a lepényeket. Meg a cukkinit is. Ez a torta a kettő házasságából született. Egyszerű, finom, mutatós egytálétel, amit még a zöldségkerülők is szívesen megesznek.
Hozzávalók:
A vajastésztához:
1 csipet só
175 g liszt (én teljes kiőrlésű lisztet használtam)
85 g kemény vaj vagy margarin, kis kockákra vágva
1 db tojás
2-3 kávéskanál hideg víz

A töltelékhez:

500 g cukkini

250 g sovány sonkaszalonna (én sonkával készítettem)

150 g tejszín

2 tojás

só

frissen őrölt bors

reszelt szerecsendió

1 evőkanál vagdalt, friss kakukkfű (én 2 csipet szárítottat használtam)

A tésztához a lisztet és a sót egy tálba szitáltam és hozzá morzsoltam a vajat. Amikor a keverék már finomra darált kenyérmorzsához hasonlított, a liszt közepében kialakított mélyedésbe beleütöttem a tojást és hozzáadtam 2 kávéskanál vizet. Késsel elkevertem, majd kemény tésztává gyúrtam. A kész tésztát folpackba csomagolva felhasználásig (kb. 20 perc erejéig) a hűtőbe raktam. (Ha nem használjuk fel azonnal, legfeljebb 2 napig a hűtőben eláll).
A hűtőből kivéve a tésztát a folpack lapon kerekre nyújtottam, majd egy 26 cm átmérőjű tortaformát kibéleltem vele úgy, hogy a forma oldalán kb. 3 cm magas peremet is kapjak.
A sütőt előmelegítettem 200 fokra.
A töltelékhez a sonkát csíkokra vágtam. A cukkinit megmostam, végeit levágtam, hosszában félbevágtam, majd felszeleteltem. A sonkát a cukkinival együtt serpenyőben kb. 5 percig pároltam. A keletkezett levet leöntöttem róla, majd hűlni hagytam.
Egy tálban összekevertem a tejszínt a 2 tojással, majd sóval, borssal, szerecsendióval, kakukkfűvel fűszereztem. Belekevertem a langyosra hűlt sonkás cukkinit.
Az így elkészült tölteléket az előkészített tésztára öntöttem és háromnegyed óra alatt készre sütöttem.

A tészta forrása: Ízek a világból - Egytálételek (Reader's Digest Válogatás)

A töltelék forrása: Dr. Oetker: Süteményeskönyv kezdőknek

Csirkés kukoricaleves

Néhány hete valamelyik borongós, szürke téli hétvégén a Tv Paprikán véletlenül beleakadtam Rachel Allen műsorába, melyben kedvenc ételeit készítette. Eddig nem hallottam róla, de egyszerű és egyben ötletes receptjei rögtön elnyerték tetszésemet.
Olyannyira, hogy rögtön elkezdtem vadászni a szakácskönyveit. Múlt héten be is szereztem az egyiket (Home Cooking) és most ki is próbáltam belőle az egyik receptet. Ez a leves friss ízével és színével a tavaszt idézi, melyet ugye már mindenki nagyon vár.

Hozzávalók:
25 g vaj
200 g csirkemell 2 cm-es kockákra vágva
1 nagy vöröshagyma finomra aprítva
3-4 fokhagyma gerezd finomra aprítva (én ezt kihagytam)
600 ml csirkehúsleves
125 ml tej
125 ml (1 kis doboz) tejföl
1 doboz konzerv kukorica (340 g), lecsepegtetve
só és frissen őrölt bors
2 evőkanál durvára vágott petrezselyem (én ezt 1 evőkanál szárítottal helyettesítettem)
1 szál újhagyma finomra aprítva
citromlé

Egy nagy lábosban közepes lángon megolvasztottam a vajat. Hozzáadtam a vöröshagymát (a fokhagymát is itt adja hozzá, aki használ), egy kicsit megfonnyasztottam, majd a csirkét is beleraktam és kevergetve néhány percig együtt sütöttem, míg a hús átsült és egy kis színt kapott.
A húslevest, a tejet, a tejfölt és a kukoricát turmixgépbe raktam. Sóztam, borsoztam, majd néhány pillanat alatt durvára pürésítettem. (Alternatív megoldásként kézi mixerrel is pürésíthető, csak ebben az esetben sokkal simább keveréket kapunk).
Ezt a pürét a hagymás csirkére öntöttem és lassú tűzön felforraltam. A lángot mérsékelve még 4-5 percig főztem.
Ezután beleszórtam a petrezselymet, a darabokra vágott újhagymát és egy kis citromlét csavartam bele. Sóval utána ízesítettem és tálaltam.

Forrás: Rachel Allen: Home Cooking